- +36 20 359 2324
- Hétfőtől péntekig 8:00 - 18:00
Nyest: a rejtélyes éjszakai lopakodó
Szerenénk Önöknek bemutatni mindent, amit egy nyestről tudni érdemes. A célunk az, hogy felismerjék, ha nem a macska kukucskál be a tetőtéri ablakon…
Az oldalon a nyest kinézetét, életmódját, szaporodási szokásait ismertetjük, bemutatva, milyen gazdag és érdekes, ám idegesítő életet él ez az éjszakai ragadozó.
A nyest megjelenése és jellemzői
A nyest (Martes foina) egy kedves(nek látszó) és sokoldalú állat, mely a menyétfélék családjába tartozik. Testhossza elérheti az 40-55 cm-t, sűrű barna bundája és a mellkasán húzódó jellegzetes fehér sáv teszi könnyen felismerhetővé. Testalkata hosszúkás és karcsú, teljes testhossza farokkal együtt akár 70 cm is lehet, súlya másfél kiló körüli. A bunda színe változó, általában sötétbarna, de téli időszakban világosabbá és sűrűbbé válik. A mellkasi fehér sáv a legjellemzőbb külső jegye, mely kiterjedhet a hasa aljáig. Ez a sáv lehet egyszerű keskeny csík vagy széles folt is, mely idővel besárgulhat. Ha ez bekövetkezik akkor könnyedén összetéveszthető lesz rokonával, a nyuszttal, akinek mellsávja narancssárga színben tündököl. Aranyos, rókapofájú menyétféle. Szeme éles és figyelmes, ami kiváló látást biztosít éjszaka.
Eurázsiában őshonos, a spanyol tengerparttól kb. a Himalája vonaláig található élőhelye, de a Földközi-tenger szigeteiről javarészt hiányzik.
A nyest életmódja
A közhiedelemmel ellentétben a nyest nem rágcsáló – ám valójában mindent megrágcsál. A nyest az éjszakai órákban érzi magát leginkább otthon, amikor is vadászik és élelemforrás után kutat. Mindent megeszik, ami az útjába kerül, alkalmazkodik a körülményekhez. Sajnálatos módon a városiasodás miatt egyre jobban kiszorul élőhelyéről, az erdőből, így mind gyakrabban téved be a lakóövezetekbe, padlásokra, tyúkólakba. Előszeretettel fogyasztja a tojásokat, gyümölcsöket és a kisebb állatokat; madarakat, rágcsálókat, de a gyümölcsöket is kedveli. Személyiségét tekintve óvatos és kiszámíthatatlan, gyakran bejárja az emberi lakóterületeket élelem után kutatva, ami konfliktusokhoz vezethet. Különösen ügyes mászó, képes megmászni a fákat, hogy hozzájusson a magasabban lévő fészkekhez, de így jut be a házak padlásaira is. A legnagyobb károkat ezzel okozza, hiszen ha befészkeli magát egy ház teteje alá, ott a rágása, ürüléke, vizelete mind-mind potenciális veszélyforrások az ember számára. Ha pedig egy garázsba is bejut, reszkessen az autótulajdonostól!
A nyest szaporodása és az utódnevelés
A nyest magányos fajta élőlény, nem igényel sem hálótársat, sem vadásztársat maga mellé, ám a párzási időszakban elhagyja territóriumát és keresztezi azt a nőstényével.
A nyestek szaporodási időszaka általában a tavaszi hónapokra esik, amikor a nőstény egy ellés során 4-5 kölyköt hoz a világra. A kölykök születésük után vakok, csupaszok és teljesen függnek anyjuktól, aki gondosan neveli őket. A kölykök nagyjából két hónapos korukban kezdenek el önállósodni, ekkor már követik anyjukat a vadászatok során, tanulva a túléléshez szükséges készségeket. Ezután szabad vizekre eveznek és portyázni indulnak. A fiatal nyestek körülbelül hat hónapos korukra válnak teljesen önállóvá, és ekkor hagyják el végleg anyjuk területét. A várható élettartamuk a vadonban 3-8 év.
Védekezés a nyest ellen
Annak ellenére, hogy a nyest érdekes része a biodiverzitásnak, jelenléte komoly problémákat okozhat. Főleg az erdős területek mellett lakók számára generál jelentős károkat, különösen akkor, ha baromfik vagy szabadban hagyott autók vannak a közelben. A védekezési stratégiák közé tartozik a megfelelő védőhálók építése, az épületek nyílásainak lezárása, és bizonyos esetekben az ultrahangos vagy más, állatokat távol tartó eszközök alkalmazása. Végső – ám leghatásosabb – esetben professzionális nyestriasztás igénybevétele. Fontos, hogy a megelőző intézkedések humánusak és az állatokat nem károsító módon történjenek.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel!
